“Jucival” beszélgettek, aki elmondta többek között azt is, hogy vitte volna a Liverpool és a Sevilla is.

– Kezdjük ott, hogy a Fradi a nemzetközi kupák mellett természetesen itthon is tarolt. Mire a legbüszkébb?
– A csúcsot az olimpiai bajnok cím viszi, amit 1968-ban, Mexikóvárosban nyertem, nyertünk. Ám a Ferencvárossal a pályafutásom során négy bajnoki aranyéremben és Magyar Népköztársasági Kupa győzelemben lehetett részem. Arról nem beszélve, hogy három alkalommal játszhattam döntőt különböző nemzetközi kupában.

– Csak a történeti hűség kedvéért: melyek voltak ezek?
– 1965-ben a Juventus legyőzésével elhódítottuk a Vásárvárosok Kupáját, a VVK-t. Aztán meg kell említeni az 1968-as VVK-döntőt, amikor a Leeds United ellen az első mérkőzésen 1-0-ra kikaptunk, a visszavágó 0-0-ra végződött. És a harmadik a Dinamo Kijev elleni KEK-döntő 1975-ből, Bázelben sajnos 0-3 lett. Kihagyhatatlan viszont a sorból, hogy a válogatottal bejutottam a Nemzetek Kupája legjobb négy csapata közé, az NSZK, Belgium, Szovjetunió trió mell. Ez az Európa-bajnoki elődöntőt jelentette.

– Fantasztikus sikerek, amelyek ma már szinte elképzelhetetlenek. De hogyan került Alsónémediből a Ferencvárosba?
– Talán mondanom sem kell, mennyire szerettem futballozni. 1959-ben elvittek egy Fradi-toborzóra. Vagy háromszázan tolongtunk ott, végül húsz srácot választottak ki, köztük engem is. Először még az úttörőben játszottam, majd jött az ifi három, a kettő, majd az egy. Aztán váratlanul eljött a nagy nap. Úgy alakult, hogy a nagycsapatból egyszerre hárman – Albert, Novák, Rákosi – is sérültek voltak, vagy inkább csak azt mondták, így Mészáros József megkérdezte az ifik edzőjét, Csanádi Ferencet, kit javasol a nagyokhoz? Ő az én nevemet mondta. Ott találtam magam a sztárok között, és kezdőként futhattam ki a pályára a Pécs ellen. Óriás termetű, rutinos védők ellen játszottam, de sikerült gólt rúgnom. Mindjárt négyet…

– Akkoriban előfordulhatott, hogy esetleg máshová igazol?
– Kint játszottunk Sevillában egy tornán, és a Sevilla tulajdonosa hozta a csekkönyvét. Kérdezte, mennyi pénzt akarok? Hazaszóltunk telefonon, megkérdeztük, mi legyen, mire közölték: ha ott aláírok, akkor vagy a feleségemnek, vagy a kisfiamnak holnap balesete lesz. Úgyhogy maradtam… A Liverpool szintén meg akart szerezni, mert beleillettem a játékstílusukba, ahogy a törököknél is beállított egy gazdag ember, és mondta: az 5-ös számú játékost – ez voltam én – meghívja. Elvitt kaszinózni, még nyertem is, lehet, hogy ő intézte el, meghívott vacsorázni, tíz bőrkabátot vásárolt a családtagjaimnak.

– Univerzális típusú játékos volt, a posztok nem jelentettek problémát. Kevés olyan futballista akad a mezőnyben, akit ennyi helyen be lehet vetni. Mi kell ehhez?
— Tudásszint. Orosz Pali a legjobb példa erre, aki szintén csodálatos játékos volt, nem mellesleg tőle kaptam a “Juci” becenevet. Eleinte csatárok voltunk, jól helyezkedtünk, jól fejeltünk, jól rúgtunk, s nem volt gond hátul sem. Dodó bácsi először engem próbált ki. Ottragadtam. Majd Orosz Pali került mellém, mert előre bekerült Varga Zoli. Kitűnő partnerem volt, egy csodálatos csapatban.

– Csapongunk az időben, de ha már az imént edzőséget említette: miért köszönt el 1976-ban a Ferencvárostól?
– Mert egy idő után úgy döntöttem, kész, vége, abbahagyom. A bajnokság már nem a legtisztább körülmények között zajlott, s ez a közeg számomra idegen volt. Én ebben nem éreztem jól magam. Szóval az utolsó szezont inkább elfelejteném. Még egy évig – mindenekelőtt orvosi tanácsra – amolyan levezetésképpen az Erdértben játszottam, aztán munkát vállaltam: a Fradi népligeti objektumának építési munkáit felügyeltem, ám hiába igyekeztem, hiába dolgoztam éjjel-nappal, csak a fúrás, meg az intrika ment, semmi nem volt jó, amit csináltam, folyton belém kötöttek. A főnökeimmel, Klára Jenővel és Papp Bélával állandóan konfrontálódtam. Elhatároztam, lelépek, mert nekem ebből elég. Előbb a Nyugat-Németországban élő nagybátyámhoz kerültünk, majd a feleségem rokonsága révén Amerikába repültünk. Pennsylvania, Cleveland, Kalifornia – San Diego – következett, ám a fiam, Levente pánikbetegsége közbeszólt. Végül elváltunk a feleségemmel, majd megismertem egy csodálatos hölgyet Alsónémediben, akitől két nagyszerű fiam született. Így kerek a világ.

SportPlusz