Clubunk gólkirályairól tudhatsz meg érdekességeket a hivatalos honlap sorozatából.
A Ferencvárosi Torna Club sikerekben gazdag történelmébe az első gólkirályként bevonuló későbbi kétszeres magyar bajnok labdarúgó még jóval a klubalapítást megelőzően, ám már Buda, Pest és Óbuda 1873-as egyesülése után, 1882. július 17-én született Budapesten. A századfordulón szűkebb pátriájában, Budatétényben figyeltek fel rá a Békés-testvérek, akik a nyári szünidő végén elhívták őt futballozni a Ferenczvárosi TC-be.
Hátvédből lett középcsatár
Érdekesség, hogy az FTC első gólkirálya 17 esztendős korában nem is támadóként, hanem a hátvédsorban kezdte meg pályafutását. Kisvártatva az ígéretes tehetség – főként robbanékonyságának és erélyességének köszönhetően – átkerült a középcsatár posztra, ahol rendszerint a szélről belőtt labdákra lecsapva nagy hatékonysággal termelte a gólokat. Emellett szívesen lőtt a büntetőterületen kívülről is, lendületes játékával sokak nagy kedvence volt.
– Pokorny József nem tartozott a technikás játékosok közé, erélyessége tetszett leginkább a híveinek – emlékeztetett a korabeli sajtó és a tempofradi.hu oldal alapján Tobak Csaba, a Fradi Múzeum vezetője. – A hatalmas termetű játékos amint lehetett, kapura lőtt, a gólszerzés érdekében mindenen és mindenkin keresztülgázolt. Szívesen lőtt a büntetőterületen kívülről is. Lőni ugyan csak spiccel tudott, de azzal óriásit. Nála több gólt spiccel senki sem lőtt.
Védhetetlen lövés a legelső Fradi-meccsen, az első dupla a válogatottban
A hátvédből lett középcsatár a kezdőcsapat tagja volt az FTC történelmének első, 1901. április 21-én lejátszott bajnoki mérkőzésén a MUE (Magyar Úszó Egylet) ellen. Az 5-3-as vereséggel végződő debütálás alkalmával ő szerezte csapatunk második gólját, mindezt első középcsatárként a Ferencvárosi Torna Club színeiben!
– Az első félidő elején inkább a ferencvárosiak támadnak és rövid idővel a kezdet után a MUE hátvédeinek tétovázó játéka alkalmat nyújt Borbásnak a vezető goal megszerzésére. Újabb felállás után megint az FTC támad és a Borbás által szépen centerezett labdát Pokorny védhetetlenül lövi a MUE kapujába – olvashatóak az első Fradi-gólok, így a második, Pokorny József által jegyzett találat története a feledhetetlen Nagy Béla „Fradi futballkrónika 1899-1973” című kötetében.
A korabeli visszaemlékezések szerint volt még jó néhány emlékezetes Pokorny-gól, például az, amelyet a 33 FC elleni Ezüstlabda-döntőn szerzett a Margitszigeten. Egy lövés után percekig állt a játék, mivel a pályáról a Dunába vágódó játékszert egy csónakos ember halászta ki. Miután folytatódott a meccs, kisvártatva Pokorny a kapuba lőtte a még vizes labdát.
Pokorny József részese volt a magyar labdarúgó-válogatott legelső hivatalos mérkőzésének is, szintén a kezdő tizenegy tagjaként. A Bécsben 5-0-ra elveszített összecsapáson nem, ám alig egy évvel később, 1903. június 11-én kétszer betalált az osztrákok kapujába, ezzel pedig ő lett az első olyan FTC-játékos, aki duplázni tudott a nemzeti csapat színeiben.
Gólok, sikerek és a civil élet
Pokorny pályafutásának legeredményesebb évei 1903 és 1904 voltak. Előbb az akkor még mindig csupán 19 éves futballista bajnoki címet és a Magyar Kupa elődjének számító Ezüstlabda-sorozatot is megnyerte a Fradival, valamint teljesítményének elismeréseképpen kiérdemelte az Év Labdarúgója-díjat, 1904-ben pedig ismét Ezüstlabda-díjas lett és 12 bajnoki góljával elhódította a gólkirályi címet is! Érdekesség, hogy gólkirályként abból az idényből 12 gól biztosan a neve mellett szerepeltethető, de valószínűleg továbbiak is hozzá köthetők, ugyanis 1904-ből öt FTC-gól szerzője máig ismeretlen.
Klubunk történetének első gólkirálya 1905-ben már csak a tavaszi mérkőzéseinken szerepelt, a szezon végén magyar bajnokként, mindössze 22 évesen hagyott fel a játékkal. Utolsó mérkőzésén 1905. június 11-én a Sparta Praha ellen lépett pályára. Hatvannyolc Fradi-meccsén 37 alkalommal volt eredményes, a válogatottban öt fellépésén ötször talált be. Bajnoki mutatója 47/25, összesített gólátlaga 0.54!
A sportpályafutása utáni években Pokorny József Budapest Székesfőváros tanácsnoka volt, az 1920-as évek végétől pedig a Vízügyi Igazgatóságon dolgozott. Onnan ment nyugdíjba is.
Sportpálya viseli az adományozó gólkirály nevét
Máig a 72 évesen, 1955. március 17-én, Budapesten elhunyt Pokorny József nevét viseli egy XXII. kerületi sporttelep, a Pokorny József Sporttelep. Nem véletlenül, hiszen első gólkirályunk a helyi fiatalok sportolási lehetőségeinek növelése érdekében, 1925-ben Budatétény városának adományozta a kiterjedt szőlő- és gyümölcsültetvényekkel borított családi birtok egy részét – ezen a területen még abban az évben megalakult a Budatétény SE. A klub a rendszerváltást követően újjászerveződött, a sporttelep pedig 2002 óta viseli Pokorny József nevét. Külön érdekesség, hogy a néhai gólkirály fia, vitéz Pokorny Endre ezredes avatta fel a stadiont.
Pokorny József Budapesten hunyt el, hamvai a kelenföldi Szent Gellért templom urnatemetőjében pihennek.
forrás: fradi.hu
