Labdarúgó csapatunk korábbi remek játékosát a „BL” és az „EL” Fradiról is kérdezték.
– Hogyan emlékszik vissza a karrierje egyik csúcsára, a Bajnokok Ligája-szereplésre? Ön eléggé technikás játékos volt, ahogy szokták mondani, a lábában volt a futball, de ahogy visszaemlékszem, az Ajax vagy a Real elleni meccsekre, a fizikuma azért elmaradt a nemzetközi szinttől. Mennyire sikerült ezt a tudásával kompenzálnia?
– Azt gondolom, hogy amivel abban az időszakban küszködtünk az európai élmezőnnyel kapcsolatban, az ma is fennáll: az erőnlétbeli különbséggel. Ami viszont tény: a magyar gyerekek genetikájában benne van a futballkészség, és amíg világ a világ, ez bennük is marad, tehát a hiányosságokat a finesszel, a technikával lehet pótolni. Egyébként a BL-szereplés csodálatos emlék volt; ha nem is sikerült a korábbi nagyságok szintjére eljutnunk, ezzel a meneteléssel fantasztikus heteket szereztünk, szerintem nem csak a Fradi-szurkolóknak. Óriási dolog volt ez akkoriban…– Szia, Elek! A ti 1995-1996-os BL-csapatotok mit csinálna a jelenlegi Fradival? Tudom, hogy nem lehet összehasonlítani a körtét az almával, meg az egészen más kor volt, de mégis…
– Ez valóban igaz, nehéz az összehasonlítás. Annyit tudok erre mondani, hogy a mi csapatunk sokkal többet tudott a futballból, de a mai labdarúgás egyértelműen gyorsabb, atletikusabb lett. Az viszont tény, hogy 1994 és 1999 között csak az Ajax (no, és a Helsingborg, de a svédeket hosszabbítás után kivertük) tudott győzni az Üllői úton. Ez azért valamit jelez az akkori Fradi erejéről, no, és hogy mennyire szükség van a lelkes közönségre…– Hogy tetszik a mai Fradi?
– Ha tehetem, kimegyek a mérkőzésekre. Úgy gondolom, az eredményekkel kapcsolatban – a tavalyi bajnoki címmel, az Európa Liga-csoportkörrel és hogy újra éles csatában vagyunk az aranyéremért – senkinek nem lehet kifogása. Az is kétségtelen, hogy a Fradi-tábort az elmúlt évszázadban jobbnál jobb futballistákkal „elkapatták” az elődök, de el kell fogadni: a mai labdarúgás rendkívül eredménycentrikus lett. Ezzel együtt reméljük, a támadójátékunk fokozatosan javul, és minél többször több gólos győzelmeknek örülhetünk.– Mennyire jó a jelenlegi struktúra, a 12 csapatos NBI és a 20 csapatos NBII?
– Az egyik legfontosabb az alulról való töltődés. S ahhoz, hogy minél több fiatal magyar játékos lehetőséget kapjon, egyértelműen kell a sok együttes. Minél több felnőtt futballistára van szükség, akik ha elég éretté válnak, be lehet integrálni őket az NBI-be. A 12 csapattal kapcsolatban a gyakorlatban látjuk, hogy milyen őrült rohanás van az eredményességért. Hiszen két, három jó meccsel dobogóesélyessé válhatsz, két, három vereséggel viszont könnyen a kiesők közé zuhanhatsz. Az megint egy másik kérdés, hogy ilyen eredménykényszer mellett egy fiatal, feltörekvő tehetség mennyire kaphat komoly szerepet…SportPlusz nyomán
