A Fradi kapuját a Bajnokok Ligájában védő Attila nyilatkozott Dénes teljesítményéről – a DigiSporton pedig Szentpéteri Viktort kérdezték labdarúgó csapatunk kapusáról.

– Dibusz Dénes parádés formában van. Három nehéz mérkőzésen, a derbin, a CSZKA Moszkva és a MOL Fehérvár ellen csupán egy gólt kapott és rengeteg nagy bravúrt bemutatott. Mennyire követted figyelemmel a teljesítményét?
– A moszkvai mérkőzést a leginkább, hiszen azt szakértőként figyeltem a stúdióból, de természetesen a többit is láttam. Három ilyen meccsen, hogy csak egy gólt kapott, már az önmagáért beszél! Amikor Németországban légióskodtam, azt mondták nekem, ha nem kapsz gólt, már sikeres találkozón vagy túl, de amit Dénestől láthattunk ezeken a mérkőzéseken, az túlmutat ezen a kijelentésen. Lehet úgy nullára hozni egy meccset, hogy semmi feladatod nincs, de lehet úgy is, hogy bőven van, és itt most egyértelműen az utóbbiról beszélhetünk. Kiemelkedő hét volt ez a számára, hiszen nagyobbnál nagyobb bravúrokkal hozta le ezt a hetet.

– A védések széles repertoárját mutatta be: a közeli, lábbal hárított lövésektől a látványos vetődésekig. Melyik volt a legnehezebb?
– Nem mindig az a legnagyobb védés, ami a leglátványosabb. Velem kapcsolatban például a Grasshoppers elleni tizenegyeshárítás maradt meg leginkább az emberekben, pedig volt annál jó néhány nagyobb. Sok mindentől függ ez, az ellenféltől, az izgalomtól, a mérkőzés rangjától… Pont ez utóbbi teszi még különlegesebbé Dénes bravúrjait, hiszen nem akármilyen meccseken mutatta be, ráadásul több olyan volt köztük, amik egyaránt tartoztak a szép és a szakmailag kiemelkedő kategóriába is.

– Sokszor lehet hallani azt a mondatot, hogy „mindent belerúgtak a kapusba”, ami azt sugallja, hogy csak a szerencsén múlik a jó teljesítménye a kapuvédőnek, de itt azért talán többről van szó.
– Dénes teljesítményében az tetszik a legjobban, hogy kiválóan olvassa a játékot. Remek döntéseket hoz, hogy hova helyezkedik, bent marad, vagy inkább kilép. Ebben a tekintetben kiemelkedik a mezőnyből. Az angolok legendás kapusára, Gordon Banksre mondták anno, hogy mindig csak eltalálták. Persze, hogy így volt, mert mindig oda állt, ahova jött a lövés! Ezek sok mindenből adódnak, az ellenfél, a csapattársak helyezkedéséből is, de ha valakit egy szöglet után három méterről eltalálnak, az azért van, mert jó helyen állt. Lehet, hogy egy másik kapus a röviden helyezkedik, és simán elrúgják mellette. Dibusz a helyezkedésével és a döntéshozatalával kiemelkedik a mezőnyből, egyáltalán nem a szerencsének köszönheti a sikerességét. Fontos, hogy erre a szurkolók emlékezzenek majd akkor is, amikor esetleg nehezebb időszakot él meg.

Teljes interjú: Fradi.hu