Középpályásunk azonban hitt magában és azt is elmondta, hogy hogyan élte meg a DVSC elleni meccset.

Sigér Dávid

Hasonlítottak már néhányszor Hajnalhoz, megtisztelő, de még messze vagyok tőle. Nem olyan koncentráltan léptünk pályára, mint az elmúlt meccseken. Pedig egész héten arról beszéltünk az öltözőben, hogy nem szabad, hogy elaltasson minket a Dózsa elleni győzelem, mégis ez történt. Ezért volt annyi hiba a játékunkban az első félidőben. A kiállítás még inkább megnehezítette a dolgunkat. Igazi ébresztő volt, de máskor inkább magunkat kellene feltüzelnünk és ne az tüzeljen fel, hogy bajba kerüljünk. Onnantól viszont mindenki megrázta magát és tudta, hogy most már extrát kell nyújtanunk.

Védekezésben nem voltunk olyan jók, mint az elmúlt hetekben, de a csapat erejét mutatta, hogy kétszer is felálltunk. Hiába mentünk és hajtottunk, azonban újra a vendégek találtak be és ezt nagyon nehéz volt néhány másodpercig feldolgozni. Viszont tudtam, hogy ha lehajtjuk a fejünket, akkor többgólos vereség is lehet, úgyhogy körbenéztem és próbáltam a többieket arra biztatni, hogy emeljük fel a fejünket, játsszuk tovább, amit addig is.

Nagy célokkal jöttem ide. Tudtam azt is, hogy milyen a megítélésem, sokan csak legyintettek, hogy egy kiscsapatból érkezve örüljek, ha a padra odaférek. Próbáltam nem ezzel foglalkozni, hanem úgy dolgozni, ahogy szoktam. Biztos voltam vele, hogy meglesz az eredmény, de azért felülmúlta a várakozásomat, hogy a sérülésem után ilyen hamar lehetőséget kaptam. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy sok sérültünk van, de próbálok minden héten bizonyítani.

forrás: NS