Örökös bajnokunkat a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomba.
Klubunk egykori klasszis vízilabdázója, Ambrus Tamás hosszan tartó betegséget követően április 16-án hunyt el. Haláláig a Ferencváros vízilabda szakosztályának vezetője volt, aktív sportpályafutása alatt négyszer nyert magyar bajnokságot, hatvanegyszer hívták be a válogatottba, a nemzeti csapattal részt vett az 1986-os madridi világbajnokságon és az 1985-ös szófiai Európa-bajnokságon.
Ambrus Tamást hétfő délután a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomba, utolsó útjára elkísérte családja, barátai, az FTC vezetősége, a Fradi vízilabdacsapata, valamint sok száz sportbarát is. A ravatalnál elsőként Varga Zsolt vezetőedző mondott beszédet, aki búcsúztatójában megemlékezett Ambrus Tamás Fradihoz való hozzáállásáról, ahogy a medencében majd edzőként és később sportvezetőként is a maximumot nyújtotta. Ez főleg akkor mutatkozott meg, amikor a szakosztály igazán bajba került. „Sokszor az volt az érzésem, hogy az Ő elméjében létezett egy kép, hogy a dolgoknak, a Fradinak, milyennek kell lennie. Az Ő hite es kitartása tartotta életben sokszor a miénket a nehéz időszakokban” –mondta beszédében Varga Zsolt. Kitért arra is, hogy a közös álmuk a megvalósítását tovább folytatja. „Amíg én dolgozhatok, mindig azért fogok dolgozni, hogy a közös álmunk valóra váljon és a Fradi újra a legjobbak között lehessen, és 3000 ember legyen a meccseinken” –mondta megemlékezésében Varga Zsolt.
A Ferencváros vízilabda-csapatának vezetőedzőjét követően Szécsi Zoltán búcsúzott klubunk legendájától. A háromszoros olimpiai bajnok kapus beszédében felidézte, hogy Ambrus Tamás még egy baráti tizenegyes rúgó versenynél is a maximumot nyújtotta, aminek köszönhetően megsérült, így az akkor fiatal Szécsi lehetőséghez jutott a BVSC nagycsapatában. Ambrus még ilyen körülmények között is ugyanúgy segítette a hálóőrt, aki mesteréhez hasonlóan később páratlan karriert futott be.
Szécsi Zoltánt követően szakosztályunk szakmai igazgatója, Gerendás György emlékezett egykori játékosáról. Beszédében Gerendás kiemelte, mennyi közös pont volt az életében Ambrus Tamással, akitől nem szeretne búcsúzni, csak elköszönni, mert a kispadon mindig együtt lesznek, hogy továbbra is küzdjenek a közös álomért, a Fradi újbóli felemelkedéséért.
