Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével beszéltünk az új stadion művészeti értékéről, de persze a Fradi sem maradhatott ki az interjúból.

A fotópályázat eredményhirdetése után az új stadion kényelmes székein ülve kérdeztem a Művészeti Akadémia elnökét, hogy belső építészként mik a benyomásai az új stadionról.

Ha szabad egyszerre beszélek most belsőépítészként és Fradistaként. A stadion gyönyörű, kétségtelenül a legmagasabb szintet képviseli egyszerűségében, racionalitásában, mérnöki precizitásában. Európai színvonalú mérnöki munka. Biztos vagyok benne, hogy legalább annyi ideig korszerű lesz, mint a régi, 1911-ben átadott fagerendás pálya, ahova még nekem is volt szerencsém kijárni. Természetesen, ahogyan egy templomot is egy hívő tud értékelni, úgy egy ilyen stadiont is egy Fradi drukker. Én meg 75 éve vagyok az, de elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy komoly építőművészeti teljesítményről beszélhetünk.

Vajon össze lehet vetni művészetileg is más stadionokkal?

Megjártam a nagy stadionokat, köztük a Wembleyt is, de van amitől ez a stadion egy kicsit más. Az építészetnek ugyanis több alapkérdése van, az egyikre ez a pálya remekül válaszol, hogy hogyan lehet egy épület a tájba illeszkedő, monumentális, hatalmas szerkezetekkel, tág dimenziókkal, de mégis intim. Márpedig itt az ember úgy érzi, otthon, a saját kertjében van, ezt az élményt a Wembleyben nem lehet átélni. Természetesen a futópálya hiánya is nagyon jó, itt a durva játékosnak éreznie kell, hogy a 4 méterre ülő néző el fogja ítélni, ha sportszerűtlenül küzd, a Fradisták meg érezni fogják a szurkolók lelkes biztatását. Egy ragyogó cselnél meg a néző érzi majd azt, hogy miatta csinálták azt a szép mozdulatot.

Ez már a harmadik Üllői úti stadion, ahol szurkolhat a Fradinak, mik a legkedvesebb emlékei?

Annak idején ez komoly túra volt, Hűvösvölgyben laktam és bizony hosszú tujázás után érkeztünk ide, mert az akkoriban a világ végének számított. Később a feleségemmel is idejártunk, de nem engedte, hogy egy helyen legyünk. Mert sokkal vehemensebb volt, mint én és azt mondta, hogy nem szeretné, ha látnám azt a szerelemnél is eksztatikusabb állapotot, amibe kerül a lelátón. Legendás Fradistákhoz is kötnek emlékek, Kocsis nagy kedvencem volt. Láttam azt a gólját, amikor talán a világon először kapunak háttal, ollózva rúgott egy húsvéti tornán. Olyan gyönyörű volt, hogy a meccs végén az ellenfél játékosai kapták a vállukra és vitték körbe. Amikor egy magyar pavilon építése miatt Barcelonában jártam a ’70-es évek végén, a fejembe vettem, hogy megkeresem az éttermét. Az már addigra bezárt, de a kávézója még üzemelt, ott ült a pult mellett és mélyen magába volt roskadva, látszottak rajta a depresszió tünetei, de amikor beszélgetni kezdtünk és felidéztem azt a gólt, amiről az előbb beszéltem felcsillant a szeme, hogy van, aki még emlékszik az ő játékára és őt is arra emlékeztette, amikor a fénykora volt, amikor a legnagyobbak között volt. Albert Flóriánhoz is kötnek futballpályán kívüli emlékek, nem voltunk közeli kapcsolatban, de megkeresett és nagy örömmel segítettem a lakásának a belső építészeti tervezésében, szépítgetésében.

Most, a fotópályázat értékelésénél pedig egy másik legendánkkal Rákosi Gyulával dolgozott a zsűriben.

Nagy öröm volt ez nekem, mert mindig szerettem azt a szélsőjátékot amit ő megtestesített, ahogy gyorsan elfutott és helyzeteket teremtett. Nem hiába mondták annak idején, hogy szerencsére a magyar történelemben van rendes Rákosi is.

Hogyan hat majd ez az épület a szurkolókra, vajon lesz közvetlen, akár viselkedést befolyásoló hatása?

Ez az épület a szurkolókra is hatással van ebben biztos vagyok. Mértéktartásra és úri viselkedésre fogja őket késztetni. Bár magam a vehemensebb szurkolókat sem ítélem el, hiszen olyan indulatokat és emóciókat képesek átadni, amitől a csapat több lehet, mint ami a tudása. Nyilván ennek megvannak a határai és ez a környezet mérséklőleg hat ránk szurkolókra. Mert bizony én is ki fogok járni, a család is örül, hogy nem otthon bosszankodom. Valamit megéreztem az új stadionból, illetve inkább az unokám, mert ő választotta ki a mostani kocsimat, ami zöld színű. Nagyon büszke voltam, hogy a parkolóban enyém volt az egyetlen zöld kocsi, úgy éreztem, hogy hazajöttem.

Végezetül az új stadion kapcsán mit kíván Elnök úr?

Azt kívánom, hogy a Fradi a csapatát is úgy építse fel, mint ezt a stadiont, már csak azért is, mert nemrég született a dédunokám és milyen szép lenne, ha 22-23 év múlva ő futballozna itt, én meg felülről, az égből nézném, hogy hogy megy neki.