Hazai pályán kell kiharcolnunk a harmadik mérkőzés lehetőségét.

OSC 9-7 Ferencváros
Negyedek: 2-3, 2-1, 4-3, 1-0
Gólok: Madaras 2, Mitrovics 2, Varga 2, Szirányi 1

Remekül indult az első bronzmeccs, kemény védekezés mellett jó támadásokat is vezettünk, előbb Szirányi fordult be remekül, ami után ötöst kaptunk, ezt Varga értékesítette. Majd Varga remekül szolgálta ki az “alapvonalról” a középen üresen érkező Mitrovicsot, ezzel 2-0-ra mentünk. Ám ezután mintha eltört volna valami elöl. Hátul még rendben is voltunk, ám a helyzetek értékesítése, az előre játék már akadozni kezdett. Hiába jöttek Vogel védései, a jó blokkok, ezeket nem tudtuk kihasználni, a félidőben már mi örülhettünk, hogy döntetlen az állás, nekünk sikerült az egalizálás.

A folytatásban sem történt másképp, 6-4-re ment már az OSC, amikor egy kicsit sikerült megráznunk magunkat, egy mély gödörből sikerült kikászálódnunk, ám ez rengeteg erőt kivett a csapatból. Ennek következtében pedig a negyedik negyedben sorra jöttek a hibák, eladott labda, kihagyott emberfór és egy kicsit érthetetlen csere is, még volt esélyünk a döntetlen eléréséhez, a labda is hozzánk került, amikor Szirányi elindult lefelé, Tóth Márton pedig már nem ért fel időben a támadáshoz, keresztet vethettünk a meccsre.

Nagyon fájó ez a végeredmény, hiszen megint csak magunkat okolhatjuk, három alkalomból harmadszor. Remélhetőleg hazai pályán végre sikerül megtörni a jeget!

Varga Zsolt

Az elején jól indultunk, két negyedig összeszedett volt a játék, meg tudtuk csinálni azokat a dolgokat, amiket megbeszéltünk. Aztán voltak olyan egyéni hibák, amelyek nem férnek bele, ha egy ilyen mérkőzést meg akarunk nyerni. Többet hibáztunk, mint az OSC. Ellenfelünk picit lassabb, fáradtabb játékot nyújtott, ennek ellenére belőtték azokat a helyzeteket, amelyeket kellett, illetve kivédekezték a mi lehetőségeinket, ebből adódott a különbség.

MVLSZ