Atlétánk a belgrádi fedett pályás Európa-bajnokságon szerepelt.

Távolugrás, selejtező

1. ugrás: 7.46 méter
2. ugrás: 7.25 méter
3. ugrás: 7.59 méter

Virovecz István

Nem vagyok elégedett az eredménnyel, azonban azt hangsúlyoznom kell, ez volt az első világversenyem, és mivel nincs ebben tapasztalatom, nem tudok miből meríteni. Ahhoz vagyok szokva, hogy egy versenyen van hat ugrásom és az én ritmusom arra van beállva, hogy a sorozatok végére „feltámadok”. Most csak három ugrásom volt, ráadásul egy Európa-bajnokságon és ez teljesen szokatlan helyzet volt. Összességében tizennegyediknek lenni Európában igazán megtisztelő és hozzátenném, nálam erősebb nyolcméteres ugrókat előztem meg. Kellenek az ilyen versenyek, és ez egy jó építő eleme lehet az ugrásaimnak a jövőre nézve. Az edzőm elégedett, mert mindhárom ugrásom érvényes volt, ami azért is jó, mert versenyeken problémám volt azzal, hogy állandóan beléptem. Most oda tudtam figyelni erre és ezt ráadásul egy dobogós pályán, ahol egy rosszabb lépés teljesen szétszedi a nekifutást. Fejben rendben voltam, tudtam koncentrálni. Egy kis plusz adrenalint kell csempészni az ilyen helyzetekbe és ott tudok lenni a megfelelő pozícióban. El kell hinnem és sikerül. Tapasztalatra van szükségem, ami kiemel a megszokott közegből és bízom benne, hogy lesz folytatása. Most elsőre nem ugrottam ki a világból, de ezt nem is lehetett elvárni, az valóságos bravúr lett volna. Ebből kell továbbépítkezni és nem szabad csüggedni, elvégre sok világverseny lesz még. Petőfi Sándor Az őrült című verséből idéznék: “Ha megérik a gyümölcs lehull a fájáról, érett gyümölcs vagy, föld, lehullanod kell!“. Ha többször megkapom a bizalmat, nagyobb esélye van annak, hogy reális teljesítményt nyújtsak. Itt lehettem és ez önmagában szenzációs, először egy ilyen szituációban, és összességében helyt álltam. Megyünk tovább.

Fradi.hu