Futsal csapatunk korábbi kapusa, fradista társunk a makói Hagymatikumban gyógyul.

Szép nap volt 2015. május 14. Az Alpok déli oldaláról melegfront érkezett a Kárpát-medencébe, az északnyugati szél estére mindenhol mérséklődött – és a 2007-es elsőség után nyolc évvel pedig a Ferencváros női kézilabdacsapata újra bajnoki címet nyert. Szép nap volt, amely azonban egy ember, egy család életét alaposan megváltoztatta.

Ünnep és dráma

Jól vagyok, most fejeződik be a második, 15 alkalmas gyógytorna – mondja Hacker Gábor a makói Hagymatikum folyosóján a rehabilitációs helyiség felé tartva. Beszél, mosolyog, viccelődik az édesapja, Hacker Pál kíséretében, majd amikor meglátja ikertestvérét, Bencét, a Makó megyei I. osztályú csapatának játékosát, aki itt dolgozik, megölelik egymást.

Pedig a tavaly májusi nap után nem sokan hittek és bíztak abban, hogy ő másfél évvel később ilyeneket csinál. A Ferencváros női kéziseit ünnepelte a szurkolósereg a győri mérkőzésről hazatérve a Népligetben, amikor Gábor hajnalban egyszer csak összeesett. Megállt a keringése – senki sem tudja, miért. Még szerencse, hogy ott volt a barát, a tanuló Vincze Szabolcs, akinek éppen Gábor és egy másik haver dobta össze a győri útra és a belépőre a pénzt. Szabolcs cserkészként tanulta az újraélesztést, így amikor látta, mi a helyzet Gáborral, azonnal elkezdte. A mentő nyolc perc alatt ért a helyszínre, ezalatt Gábor egyszer felköhögött, majd megint elájult – meglehet, ez az apró oxigénbomba is segített az életben maradásban.

Akarat

És az a hihetetlen akarat, amelyre például a vízben is szüksége volt: az ikrek hattól 10 éves korukig úsztak.

Gyurta Danival voltam egy medencében. Egy olimpiai bajnokkal úsztam, egy versenyen ő nyert, én pedig ötödik lettem – meséli Gábor.

Utána kezdték el a futballt, és Gábor azonnal kapus lett – kapcsolódott be a beszélgetésbe az édesapa. – 14 évesen került a Fradiba és a Szent István gimnáziumba, onnan Gödöllőre gazdálkodási menedzsment szakra. Elvégezte a főiskolát, de nincs meg a diplomája, mert nem tette le a nyelvvizsgát. A Miniszterelnökségen 2011-ben kezdett el dolgozni mint hivatalsegéd, így került kapcsolatba a dunakeszi futsalcsapattal.

Én voltam a dunakeszi klub első külsős igazolása – vette át a szót Gábor, aki a Ferencváros futsalosainak kapuját is védte.

Mindent elölről

A tavaly májusi éjszaka után a pályafutás félbeszakadt, és egy új élet kezdődött Gábor és családja számára.

Több vizsgálat is volt, de egyik sem állapította meg a pontos okot. Mindent elölről kellett kezdeni: a járást, az étkezést, a tisztálkodást – mesél az édesapa.

Sok a lemaradása, de irgalmatlan akarattal csinálja, amire kérik. Szerencsés Gábor, hiszen egy gyógytornász egyedül csak vele foglalkozik egy órán keresztül. A szökdelési feladatokat egyre jobban csinálja, mindig arról hallok, hogy folyamatosan javul. A memóriájával még akadnak gondok, így az írás, az olvasás, a számolás nehezen megy, bár nagybetűvel már jól ír, és a számítógépet is használja. Most már ott tartunk, hogy beköti egyedül a cipőfűzőjét, örülök, hogy a fürdőbelépő karkötőjét is önmaga csatolta fel a csuklójára. Napi száz fekvőtámaszt csinál meg, kérte, hogy vegyünk egy háromkerekű biciklit, amellyel hatalmasakat túrázunk. Amiben viszont jól jön a segítség, az a vitaminok megvétele. Most volt egy 44 ezer forintos rendelésünk… Nem szed gyógyszert, soha nem is volt beteg, csak akkor kapott antibiotikumot, amikor kivették a vakbelét.

Gábor ott ül az édesapja mellett. Figyel, néz, bólogat, érdeklődik.

Próbálom összerakni azt a napot, visszapörgetni az eseményeket, de nehéz – jegyzi meg Gábor. – Az megvan, hogy bajnok lett a Fradi női csapata. Jó nap volt.

Örülök, hogy túl vagyunk rajta, a jóisten nagyon sokat segített – mondja könnyek között Hacker Pál. – Azt mondják, jövő karácsonyra teljesen ép ember lesz. A mi szemünkben már most is az.

Vasárnap 17 órakor rendezik a 30. Kék Mókus kupát, amelyet azért is szerveztek meg, hogy Hakit segítsék, a torna programját ide kattintva találhatjátok.

Délmagyar