Sorozatban harmadszor nem értük meg az augusztust a nemzetközi színtéren.

A hazai futballban évről-évre egyre jobb eredmények ellenére sem az Európa Liga, sem a Bajnokok Ligája selejtezőiben nem tudtunk helytállni. Annak ellenére sem, hogy “papíron” az első szezonunk volt talán a legnehezebb, a következő két idényben pedig nagyon kevesen gondolták úgy, hogy nem fogta a kezünket Fortuna a sorsolásoknál.

2014/2015, bronzérmesként kvalifikáltuk magunkat az Európa Ligába, első ellenfelünk a máltai Sliema Wanderers, idegenben kínkeservesen döntetlenre mentettük a mérkőzést, majd a Puskás-stadionban is akadt izgulni valónk, ám a győzelmet sikerült megszerezni. Következett a horvát HNK Rijeka, amely akkor más minőséget képviselt, idegenben megpróbáltuk kibekkelni a meccset, egy hiba miatt vereséget szenvedtünk, itthon pedig csak a szépítésre futotta, kiestünk.

2015/2016, ezüstérmesként és kupagyőztesként ismét az Európa Ligában indulhattunk, a holland kieső, fair-play díjas Go Ahead Eagles állt velünk szemben, amely kedvező volt, több okból is: széteső csapat, kedvező helyzet a sorsolásnál. Idegenben döntetlen Emmenben, itthon pedig sima győzelem zárt kapuk mögött. Következhetett a bosnyák Zeljeznicar, az első mérkőzésen itthon sok kihagyott lehetőség után utolsó perces bekapott góllal maradtunk alul. Ennek ellenére magabiztosan utaztunk Szarajevóba, hiába, a vasutasok könnyedén, 2-0-ra legyőztek minket, kiestünk.

2016/2017, bajnok- és kupagyőztesként várhattuk a Bajnokok Ligája selejtezőjének sorsolását, az ismert okok miatt végül az albániai második jutott nekünk, idegenben döntetlen, lőtt góllal, itthon pedig már vezettünk is, ám a nyert helyzetből végül vesztesként kerültünk ki, kiestünk.

10 mérkőzés, 2 győzelem, 4 döntetlen, 4 vereség, 11-12-es gólkülönbség. Papíron kétszer mehettünk volna legalább még egy kört, ám a gyepen mindkétszer kudarcot vallottunk.